Mennyire nehéz megtanulni a MÁSODIK programozási nyelvet?

Tegyük fel, hogy a Javát már megtanultuk (ami egy jó döntés szerintem, mert viszonylag egyszerű, tiszta programozási nyelv, amiben lehet a lényegre koncentrálni, ráadásul még elterjedt is).

A tudásunk birtokában elhatározzuk (vagy a cégünknél elhatároztatják velünk 🙂 ), hogy egy másik programozási nyelven kezdünk el programozni.

Kezdhetjük elölről a tanulást?

Ha a Javáról egy másik C-szintaxisú nyelvre kell váltanunk (pl. C++, C#, PHP, Javascript), akkor nincs túl nagy gond, mivel sok utasítás szinte egy az egyben ugyanúgy íródik Javában, mint C++-ban, C-ben vagy éppen PHP-ban. Persze kell tanulni az áttéréshez, főleg a finomságokat, de alapvetően érteni fogjuk.

És mi van, ha messzebbre eveznénk? Delphi, Scala, Python… Az ő utasításaikat másképp írják, de még mindig hasonlítanak az általunk ismertekhez. Azért be tudjuk azonosítani azt, amit tudunk, annak, amit a másik nyelv kínál. A lényeg, hogy a nyelvi elemek logikáját ismerd. Az eddig említett nyelvekben lehetséges objektum-orientált módszertan szerint programozni. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy vannak osztályok, objektumok, metódusok, öröklés, polimorfizmus… mindegyikben. Ha megtanultad Javában, alkalmazni tudod a többiben. Még akkor is, ha magukat az utasításokat másképp hívják.

Menjünk még ennél is messzebb!
Mi van, ha a másik nyelv nem objektum-orientált?
Nos, ekkor van a legnehezebb dolga az embernek, mert nem csak a programok leírási módját, hanem a logikáját is át kell alakítani. Azért még itt is van egy fogódzónk: számítógépen futnak. Ha tudjuk, mire képes a számítógép (és mire nem), akkor valamilyen szintig könnyebben megértjük a működést, mint ha nem tudjuk, hogy mit várjunk a masinától.

Ezek a logikák mennyire változékonyak?
Az objektum-orientált programozást a Simula programozási nyelvvel vezették be 1967-ben, és bár a népszerűsége inkább a ’90-es években jött el, meg kell állapítani, hogy a Simula idestova egy közel 50 éves programozási nyelv. Az objektum-orientált programozást pedig még szintén nem kell temetni.
A funkcionális programozás kezd manapság népszerű lenni, de a gyökerei szintén a ’60-as évekre nyúlnak vissza.

Mi ebből a tanulság?

Tanulj meg egy nyelvet (pl. Java) és annak elveit, és azt utána nagyon könnyen tudod alkalmazni a hasonló nyelvekre. Az elvek nem változnak gyorsan, így ha egy aktuálisan népszerűt megtanulsz, akkor jó eséllyel évtizedekig még fogod tudni használni.